Marketingesek, figyelem: a „limitált” nem mindig nyerő szó!
Egy bioboltban megpillantasz egy „limitált kiadású” újrahasznosított palackot. Az ötlet tetszik, de valami zavar – vajon tényleg kevés van belőle, vagy csak rá akarnak venni a gyors vásárlásra? A termékhiány hangsúlyozása (scarcity appeal) klasszikus marketingfogás. Azonban a legújabb kutatások szerint a zöld termékeknél visszafelé sülhet el: a fogyasztók gyanakvóvá válnak, és a vásárlási kedv drasztikusan csökken.
A termékhiány marketing pszichológiája a fenntarthatóság új világában
Chen, Y és munkatársainak egy tanulmányának első kísérletében 55 résztvevőből álló „szűkösségi csoportot” és 45 fős kontrollcsoportot hasonlítottak össze. Az eredmények egyértelműek voltak, ha a zöld terméket „limitált mennyiségként” reklámozták, a vásárlási szándék jelentősen alacsonyabb volt (átlag: 2,261) a kontrollcsoporthoz képest (átlag: 3,336). A második kísérletben azt is kimutatták, hogy a szűkösségi üzenetek erősítették a greenwashing érzését – a résztvevőkben kialakult benyomás, hogy a márka „csak zöldnek látszik” (átlag: 3,307 vs. 2,367 a kontrollcsoportban). Az elemzés szerint a termékszűkösség közvetlenül és közvetve (a zöldmosás percepcióján keresztül) is csökkentette a vásárlási szándékot.
Diagram: Amikor a scarcity kontraproduktív
Miért fordul ez a visszájára?
Morális elvárások sérülése. A zöld termékek vásárlása gyakran „pro-szociális” cselekedetnek számít – az emberek jót akarnak tenni. Ha azt érzik, hogy a márka mesterséges hiányt teremt, az morálisan visszatetsző.
Zöldmosás gyanúja. A kutatás szerint a szűkösségi üzenet felerősíti a fogyasztók gyanúját, hogy a zöld üzenet csak marketingfogás. Ez a bizalom elvesztéséhez és alacsonyabb vásárlási kedvhez vezet.
Impressziómenedzsment. Az is kiderült, hogy azoknál, akik szeretnék a környezetbarát imázsukat mások előtt demonstrálni, a szűkösség negatív hatása enyhébb volt. De még náluk is kockázatos a manipulált hiány.
Hogyan alkalmazd?
Ne játszd meg a hiányt. Ha valóban limitált egy termék (pl. szezonális vagy egyedi erőforrásból készül), magyarázd el, miért. Az öncélú „csak néhány maradt!” szöveg zöld termékeknél ellenérzést kelt.
Építs hitelességet. Használj transzparens tanúsítványokat és részletes információt a fenntartható beszerzésről. Az erős márkaháttér és a külső garanciák csökkentik a zöldmosás érzését.
Emeld ki az előnyöket, ne a ritkaságot. Beszélj arról, hogy a termék hogyan csökkenti az ökológiai lábnyomot vagy támogat jótékony célokat. A fogyasztók szívesebben fizetnek egy termékért, ha látják a pozitív hatást.
Használj mértékletesen scarcity elemeket. A „limitált széria” vagy „elsőként kapod meg” üzenetek csak akkor működnek, ha nem okoznak disszonanciát a zöld értékekkel. A/B tesztelj, és figyeld a visszajelzéseket.
Engedd, hogy a közösség döntsön. A társadalmi bizonyíték („10 000 vásárló ajánlja”) vagy a valós fogyasztói értékelések erősebbek, mint a mesterséges hiány.
Mikor erősebb (vagy gyengébb) a negatív hatás?
Főleg zöld és etikus termékeknél. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a dualisztikus, altruista termékeknél (pl. biológialag lebomló flakonok, öko‑csomagolás) a szűkösségi stratégia veszélyes.
Nagyobb hatás alacsony információjú vásárlóknál. Ha a fogyasztók kevés infót kapnak a termék fenntarthatóságáról, hamarabb gyanakodnak.
Némileg ellensúlyozható pro-szociális státuszvággyal. Azok, akik szeretnék magukat környezettudatosnak láttatni, kevésbé húzódnak el a limitált zöld termékektől, de még náluk sem szabad túlzásba vinni.
Példa: rossz és jó kommunikáció
Illusztráció: Hogyan használd a szűkösséget limitált kiadású biocsomagolásnál
Kapcsolodó marketing pszichológiai trükkök
Viszonosság elve: Ajándék vagy jótékony hozzájárulás a termék vásárlásakor segíti a márka iránti szimpátiát.
Kognitív disszonancia csökkentése: Ha a fogyasztó azt érzi, hogy fenntartható döntést hoz, kevesebb belső konfliktusa lesz, és kevésbé gyanakszik a marketingfogásokra.
Ár-érték horgonyzás: Emeld ki az értéket (pl. hosszabb élettartam, kevesebb hulladék), hogy a fenntarthatóság ne tűnjön felárnak.
Felhasznált forrás
Chen, Y., Guan, C., Huang, H., & Li, S. (2024). Research on the negative effect of product scarcity appeals on the purchase intention of green products and its mechanism. Frontiers in Psychology