Ne vakítsd el a vevődet: figyelmi vakság a marketingben, és hogyan aknázhatod ki a kreatív kommunikációban?
Képzeld el, hogy egy online ruhaboltban nézelődsz, és csak a kedvenc márkáid logóira vadászol. Eközben egy kuponkód lebeg az oldal alsó sarkában – de te észre sem veszed, mert teljesen lefoglal, hogy a logókat figyeld. Ez a figyelmetlenségi vakság hatása (inattentional blindness). A pszichológusok szerint akkor következik be, amikor annyira a feladatunkra koncentrálunk, hogy az „oldalról betoppanó” stimulusokat egyszerűen észre sem vesszük.
Miért nem vesszük észre a nyilvánvalót? – A figyelmetlenségi vakság titkai
Steven Most és munkatársai kísérletükben 65 résztvevőt arra kértek, hogy egy képernyőn mozgó alakzatok közül számolják meg bizonyos formák vagy színek „pattogásait”. Egy adott pillanatban egy váratlan fekete kör jelent meg a háttérben. A kutatók négy csoportot vizsgáltak:
azok, akik fekete formákat figyeltek,
akik fehér formákat figyeltek,
akik köröket figyeltek,
akik négyzeteket figyeltek.
Az eredmények lenyűgözőek voltak: a fekete formákra fókuszálók 88 %‑a észrevette az extra fekete kört, míg a fehér formákra figyelők egyike sem. A köröket figyelők 81 %‑a vette észre, szemben a négyzeteket figyelők 6 %‑ával. Vagyis az emberek akkor látják meg a váratlan elemet, ha az illeszkedik ahhoz, amit éppen figyelnek.
Figyelmetlenségi vakság
“What you see what you you set”
Miért működik ez így?
Figyelmi készlet (attentional set). Az agy egy adott jellemzőre (pl. szín vagy forma) áll rá, és a többit elnyomja. Ha a váratlan információ nem felel meg ennek, szinte láthatatlanná válik.
Szelektív figyelem. A tudatos feldolgozókapacitás korlátozott; a háttérben feltűnő elemek könnyen kiesnek.
Kognitív gazdaságosság. A fókuszált figyelem lehetővé teszi, hogy hatékonyan végezzük feladatunkat, de ugyanakkor veszélyes vakfoltokat hozhat létre.
Hogyan alkalmazhatod?
Illeszd az ajánlatot a figyelmi fókuszhoz. Ha a felhasználók például termékfotókat görgetnek, a kedvezményt kiíró címke legyen hasonló színű/formájú, mint a termékfotók kerete – így jobban észlelik.
Használj előzetes ráhangolást. A hirdetésben először olyan jellemzőkre (pl. piros szín) irányítsd a figyelmet, amelyek később az ajánlatodon is megjelennek, így könnyebben felfigyelnek rá.
Limitáld a figyelmi terhelést. Ne zsúfold tele az oldalt; a kevesebb vizuális inger nagyobb esélyt ad a fontos elemek észlelésére.
Helyezd stratégiai pozícióba a call‑to‑actiont. Kerüld a perifériát; tedd a cselekvés gombot a látómező közepére, ott, ahol a felhasználó figyelmi fókusza várhatóan megjelenik.
Mikor hatékony (vagy kockázatos)?
A figyelmi vakság elleni stratégiák különösen fontosak e‑kereskedelmi oldalak, hírlevelek és alkalmazások esetén, ahol a felhasználók feladatfókuszáltak (pl. termékkeresés). Kockázatos lehet a pop‑up alapú, figyelemelterelő reklám; ha nem illeszkedik a fókuszhoz, egyszerűen „láthatatlan” marad.
Példa: rossz vs. jó elrendezés
Kapcsolódó pszichológiai trükkök
Von Restorff‑hatás (izolációs hatás): ha mégis kontraszttal szeretnél kitűnni, egyszerre csak egy elemet hangsúlyozz, különben figyelmi vakságot váltasz ki.
A horgonyhatás és a célgradiens kombinálása: az ajánlat formáját (pl. pontgyűjtő kártya) tedd felismerhetővé, hogy a felhasználók könnyen azonosítsák.
Képfölény-hatás: kombináld a figyelmi fókuszba illeszkedő vizuális jeleket a képi emlékezet erejével; egy átgondolt ikon vagy grafika jobban rögzül.
Felhasznált forrás
Most, S. B., Scholl, B. J., Clifford, E. R., & Simons, D. J. (2005). What You See Is What You Set: Sustained Inattentional Blindness and the Capture of Awareness. Psychological Review
Képzelj el egy egyszerű szituációt: találtál egy online kupont, ami éjfélkor lejár. Fáradt vagy a nap végén, és semmi létfontosságúra nincs szükséged, mégis ott motoszkál benned a gondolat – „ha nem használom fel, elvesztek egy jó kis kedvezményt.” Hasonló érzés kerít hatalmába, amikor látod, hogy egy akcióból már csak pár darab termék maradt, vagy egy koncertjegy villámgyorsan fogy. Ez a nyugtalan sürgetés, amit ilyenkor érzel, nem véletlen: a pszichológiában loss aversion néven ismert jelenség, magyarul veszteségkerülés, munkál benned.
Egy barátom arról mesélt, hogy egy gourmet boltban 24 féle lekvárt kínáltak kóstolásra. Lelkesedve odament, megkóstolt néhányat, majd zavartan otthagyta a pultot – nem tudott dönteni. Pár nappal később egy piacon mindössze 6 fajta lekvárból kellett választania, és azonnal vett egy üveggel. Ez jól szemlélteti a choice overload (parodox of choice) jelenséget, amikor a túl sok választék bénítólag hat a döntésre.
Egy ismerősöm panaszkodott: „Mindig próbálom visszafogni a kiadásaimat, de ha egy webshopban ingyenes a szállítás, hirtelen telepakolom a kosaram. Ha 10 Ft lenne a szállítás, meg sem gondolnám.”
Gyermekkoromban a banán luxuscikknek számított. A hiánygazdaság a kommunista rendszer “USP-je” volt. Vidéken csak a karácsony előtti bevásárlási szezonban lehetett hozzájutni. Imádtuk, vágytunk rá és gyakran okozott belviszályt… Manapság természetes, hogy van. Fogyasztjuk önmagában, müzlivel, töltelékként és sok más formában, de már nem epekedünk utána. Vajon mi lehet a pszichológiája, miért van az hogy egyszer ölni tudnánk valamiért egyszer önmagától érthetődönek tekintjük, hogy valami van. Ebben a cikkben megpróbálom körbejárni ezt a hiány okozta ellentmondást a pszichológia segítségével.
Egy ismerősöm nemrég izgatottan mesélte, hogy végre megvette álmai autóját egy prémium márkától. Pár héttel később ugyanettől a gyártótól választott okosórát, napszemüveget, sőt még parfümöt is. „Ha ilyen jó az autójuk, a többi termékük csak szuper lehet” – mondta, és eszébe sem jutott, hogy ezek teljesen más kategóriák. Nem sokkal később ezt a hatást másik oldalról is megtapasztalta: kedvenc futballcsapata váratlanul rossz sorozatba kezdett, és ő hirtelen mindent borúsabban látott: a klub vezetését, a saját munkahelyét és még a reggeli kávéját is. Ekkor értette meg, milyen erősen befolyásolja érzékelésünket egyetlen pozitív vagy negatív élmény: ez a jelenség a halo‑hatás.
Nemrégiben egy jótékonysági szervezet telefonon megkeresett: először csak egy rövid aláírást kértek egy petícióhoz. Miután beleegyeztem, pár nappal később újra hívtak, és már egy nagyobb pénzadományért fordultak hozzám. Először haboztam, de végül adtam – hiszen már „elköteleződtem”. Ez a helyzet kiváló példája a foot‑in‑the‑door (FITD) technikának, amely arról szól, hogy ha valaki egy kis kérést teljesít, később sokkal nagyobb valószínűséggel tesz eleget egy nagyobb kérésnek is.
Képzeld el, hogy egy online ruhaboltban nézelődsz, és csak a kedvenc márkáid logóira vadászol. Eközben egy kuponkód lebeg az oldal alsó sarkában – de te észre sem veszed, mert teljesen lefoglal, hogy a logókat figyeld. Ez az inattentional blindness hatás. A pszichológusok szerint akkor következik be, amikor annyira a feladatunkra koncentrálunk, hogy az „oldalról betoppanó” stimulusokat egyszerűen észre sem vesszük.
Képzeld el, hogy két online hirdetés fut egymással szemben. Az egyikben egy hosszú termékleírást olvashattál a nyári úszógumikról, a másik egy vízparti jelenetet ábrázolt, ahol mosolygó gyerekek használják az úszógumikat, alatta mindössze három szóval: „Tökéletes nyár.” Melyik maradt meg benned? Valószínűleg a kép. Ezt nevezzük képdominancia effektusnak (Picture Superiority Effect): az emberek jobban emlékeznek azokra az információkra, amelyeket vizuális formában közvetítenek, mint az ugyanarról a tartalomról szóló puszta szövegre.
Az emberek szívesebben kezdenek bele új szokásokba olyan időpontokban, amelyek elválasztják őket a múltjuk kudarcaitól. Ez a Fresh Start hatás.
Egy ismerősöm kedvenc kávézójában „10 bélyeg – 1 ingyen kávé” hűségkártyát kapott. Eleinte hetek teltek el két vásárlás között, de amikor már csak pár bélyeg hiányzott, naponta ment kávézni, hogy minél előbb megszerezze a jutalmat. Sőt, egyszer kapott egy új kártyát, amelyen már két bélyeg előre be volt pecsételve – ezt sokkal gyorsabban teljesítette. Ez pontosan az endowed progress (hamisított előrehaladás) és a célgrádiens hatás lényege: a jutalomhoz közeledve a motiváció nő, és a percepcióban megnyert „plusz bélyegek” tovább gyorsítják a tempót.
Képzeld el, hogy a barátaiddal moziba mentek, és a vetítés előtt megcélozzátok a büfét. Nem vagy igazán éhes, ezért a kis méretű popcorn mellett döntenél, ami 600 forintba kerül. A pénztárnál azonban három méret közül választhatsz, vajon melyiket fogod megvásárolni?
A „baby Jessica” esete jól ismert Amerikában: egy 18 hónapos kislány 58 órán át egy kútban rekedt, és az ország együtt lélegzett vele. Végül megmentették, és több mint 700 000 dollár adomány gyűlt össze a családnak. Ugyanakkor hasonló támogatást nehéz szerezni olyan programoknak, amelyek statisztikai életeket mentenek, például szűrővizsgálatoknak vagy oltásoknak. Jenni és Loewenstein kutatása rávilágít, miért: nem az áldozatok azonosíthatósága önmagában, hanem az a tény számít, hogy az adott cselekedet a veszélyeztetett csoport mekkora részét menti meg.
Ha a fogyasztó munkát fektet egy termék elkészítésébe, megnő az értékérzete – és ezzel a fizetési hajlandósága is.
A termékhiány hangsúlyozása (scarcity appeal) klasszikus marketingfogás. Azonban a legújabb kutatások szerint a zöld termékeknél visszafelé sülhet el: a fogyasztók gyanakvóvá válnak, és a vásárlási kedv drasztikusan csökken.
Képzeld el, hogy két azonos árú termék között vacillálsz egy webshopban. Mindkettő tetszik, de nem tudsz dönteni. Ahogy lefelé görgetsz, meglátod: az egyik alatt ötcsillagos értékelés és azt a szöveget, hogy „a vásárlók 80 %-a ezt választotta”. Ugye hirtelen világossá válik, melyiket vennéd? Ez a társadalmi bizonyíték (social proof) ereje
Egy volt osztálytársam nemrég egy fitnesz-alkalmazást próbált ki ingyen. A hétvégi próba után úgy érezte, hogy „ez az én appom”, és a végén gondolkodás nélkül előfizetett. A jelenség nem véletlen: a pszichológiában birtoklási hatásnak (endowment effect) hívják azt, hogy az emberek hajlamosak magasabb értéket tulajdonítani azoknak a tárgyaknak vagy szolgáltatásoknak, amelyeket birtokolnak vagy magukénak éreznek.
A fizikai boltok tulajdonosai jól ismerik ezt a trükköt. Amikor egy kisgyerek kezébe adnak egy plüssálatot, ami megtetszett, azzal már el is adták a plüssfigurát….
Képzelj el egy emlékezetkísérletet egy budapesti általános iskolában. A tanár felír 11 gyümölcsnevet a táblára – tíz fekete krétával, az egyik viszont piros krétával. Amikor pár perc múlva megkéri a gyerekeket, hogy sorolják fel a gyümölcsöket, szinte mindenki említi a piros almát. Pedig az alma nem volt különlegesebb a többinél, pusztán vizuálisan emelkedett ki a többi közül. Ez a jelenség a von Restorff‑hatás (más néven izolációs hatás): amelyik elem eltér a többiektől, arra jobban emlékszünk.
Egy ismerősöm a minap mérgesen hívott fel: „Képzeld, vettem egy kávéfőzőt 49 990 Ft-ért, de nem sokkal később ugyanaz a modell 29 990 Ft-ra volt leárazva! Átvertek!” A felháborodás mögött egy jól ismert kognitív torzítás, a horgonyhatás áll. Amikor az emberek találkoznak egy árra utaló első számmal, az szinte „horgonyként” rögzül a fejükben, és ehhez képest ítélik meg a későbbi értékeket. Ismerősöm dühe az eredeti, sokkal magasabb ár elmebéli lehorgonyzásából és ahhoz viszonyításából fakadt. Ahogy Dan Ariely fogalmaz: “Nincs bennünk beépített értékmérő” - minden relatív. Lépten-nyomon fogódzkodókat keresünk, hogy jobban eligazodjunk az ismeretlenben.
A minap az egyik barátom a izgatottan hívott: “Tudtad, hogy a biztosításod nem terjed ki a gyermekek által okozott balesetekre? Képzeld, az egyik ismerősőm kisgyermeke véletlenül nekiszaladt a bicójával egy idős néninek, aki 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Hivatalból ejárást indítottak ellene. Várhatóan 1-2 millió közötti kártérítést kell fizetni. Gyorsan köss biztosítást, nehogy te is pórulj járj.”
Képzeld el Ádámot, egy budapesti marketingmenedzsert, aki egy innovatív SaaS‑platform elindításán dolgozik. Első kampányai kudarcba fulladtak: bár sokan kattintottak, kevesen konvertáltak. Egy mentor tanácsára elkezdett mélyebben foglalkozni a társadalmi bizonyíték (social proof) típusainak tudományával. Megtanulta, hogy az egyes social proof elemek különböző agyterületeket aktiválnak, és hogy a megfelelő proof típus kiválasztása a célcsoport és a termék természetétől függ
A Zeigarnik-effektus elmagyarázza, miért maradnak meg az agyunkban a félbehagyott feladatok, és hogyan használható ez a jelenség a marketingben, tanulásban és motivációban.