Add meg a vevőnek a munka örömét – és figyeld, hogyan nő az értékesítési arány
Ha a fogyasztó munkát fektet egy termék elkészítésébe, megnő az értékérzete – és ezzel a fizetési hajlandósága is.
Lineáris regresszió
Szombat délelőtt Penny Sellmore a kávéját kortyolgatva a teraszon a családi fotókat nézegeti a táblagépén, amikor csörög a teams. Susan Lee, a finance director hívja és hadarva közli:
“Penny, a vezetőség szeretné látni, hogy minden plusz 1 000 dolláros hirdetési költés mennyi extra bevételt hoz – 10%-kal magasabb profitot kell látnunk a következő negyedévben. Mik a számaid?”
Marketingesek, figyelem: a „limitált” nem mindig nyerő szó!
A termékhiány hangsúlyozása (scarcity appeal) klasszikus marketingfogás. Azonban a legújabb kutatások szerint a zöld termékeknél visszafelé sülhet el: a fogyasztók gyanakvóvá válnak, és a vásárlási kedv drasztikusan csökken.
Mutasd meg, mit választanak mások – és nézd, ahogy nőnek az eladásaid
Képzeld el, hogy két azonos árú termék között vacillálsz egy webshopban. Mindkettő tetszik, de nem tudsz dönteni. Ahogy lefelé görgetsz, meglátod: az egyik alatt ötcsillagos értékelés és azt a szöveget, hogy „a vásárlók 80 %-a ezt választotta”. Ugye hirtelen világossá válik, melyiket vennéd? Ez a társadalmi bizonyíték (social proof) ereje
Egy trükk, amellyel akár 8 %-kal növelheted a prémium opció választását -Válaszd a csalit és irányítsd a döntést!
Képzelj el egy kávézót, ahol kétféle bérletet kínálnak: egy tíz kávéra szóló Alap csomagot és egy drágább, korlátlan fogyasztást nyújtó Prémium csomagot. A vásárlók fele‑fele arányban választanak. Egyik nap a tulaj harmadik opciót vezet be: egy köztes árú, de az alapnál alig több előnyt nyújtó Csali (Decoy) - csomagot. Hirtelen mindenki a Prémiumot választja. Ezt nevezzük decoy hatásnak: amikor egy aszimmetrikusan gyengébb harmadik opció jelenléte a céltermék felé tolja a választást.
Értékesíts okosan: így növelheted a vásárlók fizetési hajlandóságát a birtoklás illúziójával
Egy volt osztálytársam nemrég egy fitnesz-alkalmazást próbált ki ingyen. A hétvégi próba után úgy érezte, hogy „ez az én appom”, és a végén gondolkodás nélkül előfizetett. A jelenség nem véletlen: a pszichológiában birtoklási hatásnak (endowment effect) hívják azt, hogy az emberek hajlamosak magasabb értéket tulajdonítani azoknak a tárgyaknak vagy szolgáltatásoknak, amelyeket birtokolnak vagy magukénak éreznek.
A fizikai boltok tulajdonosai jól ismerik ezt a trükköt. Amikor egy kisgyerek kezébe adnak egy plüssálatot, ami megtetszett, azzal már el is adták a plüssfigurát….
Lineáris kombináció
„Mark, a következő hírlevél-kampányunknál szeretném, ha 10%-kal nőne a profitunk. Egyáltalán jobb lenne ha 20% lenne és persze minden hónapban ekkora legyen a növekedés. A legutóbbi management meetingünk konklúziója az volt hogy rengeteget fektettünk a hírlevélkiküldő szoftverbe de a megtérülése évtizedekbe telik, ha ezt az irányt követjük. Szóval… találj ki valamit ASAP….”
Mindent a von Restorff‑hatásról – Miért jegyezzük meg a különlegeset?
Képzelj el egy emlékezetkísérletet egy budapesti általános iskolában. A tanár felír 11 gyümölcsnevet a táblára – tíz fekete krétával, az egyik viszont piros krétával. Amikor pár perc múlva megkéri a gyerekeket, hogy sorolják fel a gyümölcsöket, szinte mindenki említi a piros almát. Pedig az alma nem volt különlegesebb a többinél, pusztán vizuálisan emelkedett ki a többi közül. Ez a jelenség a von Restorff‑hatás (más néven izolációs hatás): amelyik elem eltér a többiektől, arra jobban emlékszünk.
Miért tűnik olcsónak a drága?
Egy ismerősöm a minap mérgesen hívott fel: „Képzeld, vettem egy kávéfőzőt 49 990 Ft-ért, de nem sokkal később ugyanaz a modell 29 990 Ft-ra volt leárazva! Átvertek!” A felháborodás mögött egy jól ismert kognitív torzítás, a horgonyhatás áll. Amikor az emberek találkoznak egy árra utaló első számmal, az szinte „horgonyként” rögzül a fejükben, és ehhez képest ítélik meg a későbbi értékeket. Ismerősöm dühe az eredeti, sokkal magasabb ár elmebéli lehorgonyzásából és ahhoz viszonyításából fakadt. Ahogy Dan Ariely fogalmaz: “Nincs bennünk beépített értékmérő” - minden relatív. Lépten-nyomon fogódzkodókat keresünk, hogy jobban eligazodjunk az ismeretlenben.
Exponenciális eloszlás
Hogyan optimalizáld a retargeting e-maileket az ügyfél zaklatása nélkül?
Csillapítsd a félelmet tényekkel és növeld a bizalmat a terméked iránt
A minap az egyik barátom a izgatottan hívott: “Tudtad, hogy a biztosításod nem terjed ki a gyermekek által okozott balesetekre? Képzeld, az egyik ismerősőm kisgyermeke véletlenül nekiszaladt a bicójával egy idős néninek, aki 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Hivatalból ejárást indítottak ellene. Várhatóan 1-2 millió közötti kártérítést kell fizetni. Gyorsan köss biztosítást, nehogy te is pórulj járj.”
A Social Proof típusai
Képzeld el Ádámot, egy budapesti marketingmenedzsert, aki egy innovatív SaaS‑platform elindításán dolgozik. Első kampányai kudarcba fulladtak: bár sokan kattintottak, kevesen konvertáltak. Egy mentor tanácsára elkezdett mélyebben foglalkozni a társadalmi bizonyíték (social proof) típusainak tudományával. Megtanulta, hogy az egyes social proof elemek különböző agyterületeket aktiválnak, és hogy a megfelelő proof típus kiválasztása a célcsoport és a termék természetétől függ
Social proof stratégiák az e-kereskedelemben
Az e-kereskedelemben a bizalom a konverzió szent grálja. Hiába a jól targetált hirdetés és a csillogó webáruház, ha a vásárló nem érzi magát biztonságban vagy nem lát bizonyítékot arra, hogy mások is elégedetten választották az adott terméket, könnyen odébbáll. A social proof az egyik legerősebb meggyőzési elv, amely kutatások szerint akár 25–80%-kal is növelheti a konverziós rátát – megfelelő implementáció esetén…
Likelihood (sigmoid p)
“Penny, a következő e-mail kampányunknál szeretném, ha csak azokat a leadeket céloznánk, akiknek legalább 70% esélyük van vásárlásra. A marketingbüdzsé szűkös, nem lehet rossz találgatásokra pazarolni. ASAP küldj egy listát!”
Penny elmosolyodik: „Ez aztán a reggel!” És nekikezd a számolásnak…
Amikor a smoothie-vásárlás teljesen másképp alakul
A fogyasztói döntéshozatal három pillére: Kognitív, Affektív és Konatív komponensek.
Milyen kávét rendelt Penny Sellmore és miért?
Binominális eloszlás
Ha 1 000 e-mailt küldesz és p=0,2 az átkattintási arány, mi a valószínűsége, hogy 150-200 kattintásod lesz?
Mozgóátlag
Hétfő reggel Penny Sellmore a házi latte-ját kortyolgatja a home office-ban, miközben a heti eladási számokat görgeti a laptopján. Egyszer csak felugrik a Teams: Laura Martinez, a CMO az.
“Penny, szeretném látni a naponta ingadozó eladások simított trendjét, hogy ne reagáljunk minden apró kiugrásra. Tudsz készíteni egy 7 napos mozgóátlagot?”
Miért hagynak a vásárlók a kosárban 4 billió dollárt? -A fogyasztói döntéshozatal dekódolva
A vásárlás pszichológiája: 12 döntéshozatali minta, ami 71%-ban meghatározza, ki fizet és ki nem fizet?
Milyen az értékes marketing edukációs tartalom?