Mindent a Scarcityről – A szűkösség ereje a marketingben
Gyermekkoromban a banán luxuscikknek számított. A hiánygazdaság a kommunista rendszer “USP-je” volt. Vidéken csak a karácsony előtti bevásárlási szezonban lehetett hozzájutni. Imádtuk, vágytunk rá és gyakran okozott belviszályt… Manapság természetes, hogy van. Fogyasztjuk önmagában, müzlivel, töltelékként és sok más formában, de már nem epekedünk utána. Vajon mi lehet a pszichológiája, miért van az hogy egyszer ölni tudnánk valamiért egyszer önmagától érthetődönek tekintjük, hogy valami van. Ebben a cikkben megpróbálom körbejárni ezt a hiány okozta ellentmondást a pszichológia segítségével.
Mutasd meg, mit választanak mások – és nézd, ahogy nőnek az eladásaid
Képzeld el, hogy két azonos árú termék között vacillálsz egy webshopban. Mindkettő tetszik, de nem tudsz dönteni. Ahogy lefelé görgetsz, meglátod: az egyik alatt ötcsillagos értékelés és azt a szöveget, hogy „a vásárlók 80 %-a ezt választotta”. Ugye hirtelen világossá válik, melyiket vennéd? Ez a társadalmi bizonyíték (social proof) ereje
Értékesíts okosan: így növelheted a vásárlók fizetési hajlandóságát a birtoklás illúziójával
Egy volt osztálytársam nemrég egy fitnesz-alkalmazást próbált ki ingyen. A hétvégi próba után úgy érezte, hogy „ez az én appom”, és a végén gondolkodás nélkül előfizetett. A jelenség nem véletlen: a pszichológiában birtoklási hatásnak (endowment effect) hívják azt, hogy az emberek hajlamosak magasabb értéket tulajdonítani azoknak a tárgyaknak vagy szolgáltatásoknak, amelyeket birtokolnak vagy magukénak éreznek.
A fizikai boltok tulajdonosai jól ismerik ezt a trükköt. Amikor egy kisgyerek kezébe adnak egy plüssálatot, ami megtetszett, azzal már el is adták a plüssfigurát….
Miért tűnik olcsónak a drága?
Egy ismerősöm a minap mérgesen hívott fel: „Képzeld, vettem egy kávéfőzőt 49 990 Ft-ért, de nem sokkal később ugyanaz a modell 29 990 Ft-ra volt leárazva! Átvertek!” A felháborodás mögött egy jól ismert kognitív torzítás, a horgonyhatás áll. Amikor az emberek találkoznak egy árra utaló első számmal, az szinte „horgonyként” rögzül a fejükben, és ehhez képest ítélik meg a későbbi értékeket. Ismerősöm dühe az eredeti, sokkal magasabb ár elmebéli lehorgonyzásából és ahhoz viszonyításából fakadt. Ahogy Dan Ariely fogalmaz: “Nincs bennünk beépített értékmérő” - minden relatív. Lépten-nyomon fogódzkodókat keresünk, hogy jobban eligazodjunk az ismeretlenben.
A Social Proof típusai
Képzeld el Ádámot, egy budapesti marketingmenedzsert, aki egy innovatív SaaS‑platform elindításán dolgozik. Első kampányai kudarcba fulladtak: bár sokan kattintottak, kevesen konvertáltak. Egy mentor tanácsára elkezdett mélyebben foglalkozni a társadalmi bizonyíték (social proof) típusainak tudományával. Megtanulta, hogy az egyes social proof elemek különböző agyterületeket aktiválnak, és hogy a megfelelő proof típus kiválasztása a célcsoport és a termék természetétől függ
Social proof stratégiák az e-kereskedelemben
Az e-kereskedelemben a bizalom a konverzió szent grálja. Hiába a jól targetált hirdetés és a csillogó webáruház, ha a vásárló nem érzi magát biztonságban vagy nem lát bizonyítékot arra, hogy mások is elégedetten választották az adott terméket, könnyen odébbáll. A social proof az egyik legerősebb meggyőzési elv, amely kutatások szerint akár 25–80%-kal is növelheti a konverziós rátát – megfelelő implementáció esetén…
![[ne]MJáték - Marketing pszichológia és matematika](http://images.squarespace-cdn.com/content/v1/6815f16f1be23f164535173f/f02bc189-8a16-43d2-8d60-5860fad1bcdf/Logo_wobg.png?format=1500w)
![[ne]MJáték - Marketing pszichológia és matematika](http://images.squarespace-cdn.com/content/v1/6815f16f1be23f164535173f/38b6bda9-54d5-4368-9ef7-4bab98b5361d/Logo_wobg.png?format=1500w)