A magyar marketing rákfenéi

A magyar marketing szakma mélyén számos olyan probléma gyökerezik, amelyek hosszú ideje megoldatlanok – ezek a “rákfenék”, amelyek lassan, de biztosan rágják át magukat a szakma minden területén. Digitális marketing vagy hagyományos reklám, nagy ügynökség vagy KKV, magánszektor vagy állami kampány – szinte mindenhol találkozunk visszatérő gondokkal.

Rengeteg posztot, bejegyzést és blogcikket olvastam az elmúlt években, amelyek a magyar marketing problémáival foglalkozik. Jelenlegi státuszom és pozícióim aspektusából általában a megrendelői oldal hozzá nem értésével, kritikájával, ócsárolásával vagy még alantasabb minősítésével találkoztam. Ugyanakkor korábbi munkaköreimben és tulajdonosi mivoltomban a vevői oldal erősségeit és gyengeségeit is megtapasztaltam/ tapasztalom. Kíváncsiságomból fakadóan megkérdeztem a AI “barátomat”, hogy készítsen egy tanulmányt a magyar marketing rákfenéiről. Ennek az összefoglalóját adom most közre ebben a blogcikkben, a teljes anyagot kurálva ide tettem.

A tanulmány elkészülte után kiértékeltettem “rákfenék” előfordulási gyakoriságát. Az alábbi táblázat szerint alakultak a problémák gyakorisági sorrendje.

Kiemelve a top 20 problémát nagyon kiváncsi lennék a te vélményedre is.

Ezen a kérdőíven adahatod le a szavazatodat a szerinted legproblémásabb 5 aldimenzióra.

Az én top ötöm a következő - prioritás nélkül:

1. Stratégiai tervezés hiánya

2. Erőforrás- és szakértelemhiány

3. Globális platformfüggőség

4. Márkaépítés elhanyagolása

5. Elmélet–gyakorlat szakadék

Amennyiben legalább 100 szavazó kitölti az egyperces kérdőívet akkor itt és Linkedinen közzéteszem az eredményeket.

Célom a szakmai kíváncsiságomon felül, a figyelemfelhívás és érdeklődés felketése a magyar marketing problémák iránt. Betekintést adni az érintetteknek - marketingvezetők, marketingesek, ügynökségek, KKV-vezetők - a probémákról és elgongondolkottatni őket és esetlegesen megoldásokra sarkallni őket. A megoldásokat szerintem mindenkinek saját magának kell megtalálni a maga problématerületén.

Jó olvasgatást kívánok mindenkinek, és köszi, ha kitöltöd/kitöltötted a kérdőívet!

A problémák 50 pontban - kutatási összefoglaló

Vezetői összefoglaló formában találod az azonosított fő problématerületeket (10 fő dimenzió), valamint az egyes fődimenziókon belül 5-5 jellemző alproblémát. A megállapítások hazai és nemzetközi (elsősorban hazai vonatkozású) forrásokra épülnek, beleértve akadémiai kutatásokat, iparági elemzéseket és szakmai cikkeket (a forrásanyagokat a cikk végén listáztam). Az összegyűjtött problémák nem feltétlenül tükrözik a személyes véleményemet.

1. Digitális marketing kihívások

• Influenszer marketing transzparencia-hiány – Az influenszerek mindössze ~20%-a jelöli egyértelműen a szponzorált tartalmakat, ami aláássa a hitelességet.

• Adatvédelmi és cookie-kihívások – A szigorúbb adatvédelmi szabályok (GDPR) és a harmadik feles cookie-k kivezetése megnehezítik a célzást és nyomon követést.

• Globális platformfüggőség – A digitális reklámköltés jelentős része a Google/Facebook duopóliumhoz áramlik (2019-ben ~57%; 2017-ben a hazai online hirdetési bevételek 53%-a), akik az adózáshoz is kevéssé járulnak hozzá.

• Rövid távú mutatók bűvköre – A “last-click” attribúció túlsúlya félrevezet: a KKV-k gyakran az utolsó kattintásnak tulajdonítanak minden érdemet, így elértéktelenítik a brandépítő csatornákat, ami hosszú távon az új vevőszerzés leállásához vezet.

• Gyors technológiai változásokhoz való lemaradás – Új eszközök (pl. AI, automatizáció, AR/VR) jelennek meg, de kevés marketinges rendelkezik hozzájuk kompetenciával; kérdés, hogy a jövő marketingeseinek milyen tudásra lesz szüksége.

2. Hagyományos reklám és médiapiac

• Állami reklámköltés piactorzító hatása – Az állam részesedése a reklámtortában drasztikusan nőtt (TV-reklámok >12%-a 2017-ben állami forrású vs. 3% 2008-ban), és a költés jelentős része néhány kivételezett céghez áramlik, torzítva a versenyt.

• Kiszámíthatatlan szabályozás – A reklámadó, plakáttörvény és más váratlan jogszabályok bizonytalanságot okoztak, rontva a piaci szereplők bizalmát.

• Reklámkerülés és bizalmi válság – A magyar lakosság több mint egynegyede tudatosan kerüli a reklámokat, különösen a telített médiakörnyezet és a reklámok iránti bizalomhiány miatt. Az idősebb korosztály például jóval elutasítóbb az online hirdetésekkel szemben, mint a fiatalok.

• Hagyományos médiumok fragmentációja – A nyomtatott sajtó és lineáris TV nézőközönsége csökken, a médiapiac széttöredezett. A print hirdetési bevételek néha csak az állami hirdetéseknek köszönhetően mutatnak átmeneti növekedést (2017-ben +18% a sokéves esés után).

• Válságok okozta bevétel-zuhanás – A COVID-19 pandémia idején a reklámipar bevételei drámaian visszaestek; 2020-ban a piaci szereplők 82%-a bevételcsökkenést várt, átlagosan 38%-os mértékben, ami rámutat a szektor sérülékenységére külső sokkokkal szemben.

3. Ügynökségi működés és szakmai kultúra - Kontár ügynökségek és tanácsadók térhódítása

• Alacsony a belépési küszöb, így a piacot elárasztották önjelölt “marketingesek” és ad-hoc ügynökségek, akik sablonos, szakszerűtlen megoldásokkal bizalmat és erőforrást vonnak el a megbízóktól.

• Átláthatóság és bizalom hiánya az ügyfél-ügynökség viszonyban – Gyakori probléma a tiszta teljesítmény-mérés hiánya (pl. sikerdíjas modellek torzulásai) és az, hogy ha egy kampány eredménytelen, nincs számonkérhetőség; mindez erodálja a bizalmat a marketingesek iránt.

• Árképzési nyomás és alacsony profitabilitás – A megbízók sokszor a legolcsóbb ajánlatokat keresik, ami lefelé tartó árversenyt eredményez. A “gyors és olcsó” ígéretek fenntarthatatlanok – két dolog biztosan nem teljesül a háromból –, mégis sokan ebbe kényszerülnek bele.

• Tehetségmegtartás és HR-problémák – Nehéz megtartani a tapasztalt szakembereket: a jó marketingesek iránt nagy a kereslet, gyakori a kiégés és az elvándorlás. A marketingvezetők számára kihívás a fiatal, digitálisan képzett munkaerő bevonzása és a folyamatos tanulás biztosítása.

• Szakmai sztenderdek hiánya – Nincs egységes minősítési rendszer; bár léteznek szakmai szervezetek, a “marketinges” címke mögött nagyon eltérő tudásszint állhat. A hangos dilettánsok elnyomják a kompetens szakemberek hangját, rontva az egész iparág megítélését.

4. KKV-marketing sajátos gondjai

• Erőforrás- és szakértelemhiány A hazai KKV-k túlnyomó többsége mikro-vállalkozás (5 fő alatti), így nincs dedikált marketinges: a tulajdonos “mindenes”, ami a marketingre fordítható idő és tudás korlátait jelenti. Sok cégvezető nincs tisztában a marketing jelentőségével, nem is tekinti kulcsterületnek.

• Digitalizációs lemaradás – A KKV-k jelentős része nincs jelen megfelelően online: közel felüknek nincs saját honlapja, a digitális eszközöket nem vagy alig használják. Ez a hatékonyságukat rontja, hiszen a lemaradók lassabban nőnek és kevésbé versenyképesek.

• Stratégiai tervezés hiánya – Gyakori a kampányszerű, ad-hoc marketing. Nincs hosszú távú terv vagy márkaépítési stratégia; sokan “ösztönből” hirdetnek. Ha jön egy válság, az első lépés a marketingköltség lenyisszantása, mert nincs stratégiai szemlélet a háttérben.

• Adat- és mérésbeli hiányosságok – A megfelelő döntésekhez strukturált adatok kellenének, de ez ritkán áll rendelkezésre KKV-knál. Nincs, aki elemezze a piacot vagy a kampányeredményeket, így a marketing megtérülését sem látják, ami további alulértékeléshez vezet.

• Lemaradás a trendek követésében – “Aki kimarad, lemarad”: sok kisvállalkozó nincs képben az új marketingtrendekkel, eszközökkel, ezért versenyhátrányba kerül. Az innovatív megoldásokat lassan veszik át, pedig a digitalizáció ma mást jelent, mint 10 éve – aki nem alkalmazkodik, tartósan lemaradhat.

5. Marketingoktatás és utánpótlás

• Elmélet és gyakorlat közti szakadék - A felsőoktatási marketingképzések túl elméletiek, kevéssé készítenek fel a gyakorlati munkára. A friss diplomások hiába kerülnek gyorsan állásba, pár évig alacsonyabb a jövedelmük a többi gazdasági szakoshoz képest, részben mert a gyakorlati tudás hiánya miatt a munkatapasztalat pótolja az egyetemet.

• Elavuló tananyagok – A marketingoktatás nehezen tart lépést a gyorsan változó digitális környezettel. Sok képzésben még mindig kevés szó esik a data-driven marketingről, automatizációról vagy épp a performance marketing aktuális eszközeiről, így a hallgatók lemaradással indulnak.

• Kevés vállalati együttműködés – Az egyetemek és a vállalati szféra között korlátozott az együttműködés (kevés gyakornoki program, közös projekt). Emiatt a cégek gyakran panaszkodnak, hogy a pályakezdőknek “mindent a nulláról” kell megtanítani, hiába a diploma.

• Utánpótlás hiánya bizonyos területeken – Bizonyos szakterületeken (pl. adatelemzés, SEO, programmatic) krónikus szakemberhiány van, mivel kevés fiatal választja ezeket és a képzési kínálat is szűk. A tehetséges digitális szakembereket a nemzetközi piac is elszívja, nehéz itthon tartani.

• A marketing szakma presztízse – A szakma megítélése nem egyértelműen pozitív: sokan “bullshit” szakmának tartják, ami befolyásolja a pályaválasztó fiatalokat és a döntéshozókat is. A marketingesek saját felelőssége is, hogy ezen változtassanak, hitelesen képviselve a szakma értékteremtő szerepét.

6. Állami és közszféra marketing

• Propaganda és politikai befolyás – Az állami kommunikációban összemosódik a tájékoztatás és a propaganda. A közmédiát nyíltan a kormányzati üzenetek kritikátlan közvetítőjévé tetté, a társadalmi célú kampányok gyakran politikai színezetűek, nem valódi szakmai alapon nyugszanak.

• Piactorzító megrendelés-elosztás – Az állami hirdetések elosztása nem teljesítményalapú: a baráti média és ügynökségek kapják a forrásokat (frekvenciák, hitelek, állami hirdetések), függetlenül a tényleges eredményességtől. Ez a független médiumokat és ügynökségeket ellehetetleníti.

• Átláthatóság hiánya – Korlátozott a közbeszerzések nyilvánossága és az elszámoltathatóság. Nehezen követhető, hogy egy állami kampány mennyibe került és milyen hatást ért el; ritka az utólagos hatékonyságmérés vagy auditálás.

• Kreativitás és innováció mellőzése – A közszféra kampányai sokszor egysíkúak, kockázatkerülők. Az üzenetek “a végletekig leegyszerűsödtek”, a kommunikációból hiányzik a racionalitás és a korszerű marketingfogások; így a kampányok gyakran nem érik el a fiatalabb generációkat.

• Alacsony társadalmi bizalom – A kormányzati kommunikáció hitelessége megkérdőjeleződött. Az állami hirdetések özöne – például egy választási kampányidőszakban – csökkenti a polgárok bizalmát a reklámokban és médiában általában (Magyarországon a média iránti bizalomszint az egyik legalacsonyabb Európában).

7. Adatvezéreltség és kutatás hiánya

• Marketing ROI mérés nehézségei – Sok cég (különösen KKV-k) nem méri megfelelően marketingtevékenysége eredményét. Gyakori, hogy csak közvetlen mutatókat (pl. kattintások, last-click konverzió) figyelnek, komplex attribúciós modelleket nem használnak, így félreértik, mi hoz valódi új ügyfelet.

• Alacsony marketinginnovációs ráta – Nemzetközi összevetésben kevés magyar cég újít a marketingben: 2016-ban a vállalatok mindössze ~13%-a végzett marketing-innovációt (kisvállalatok 11%, közepes 17%, nagyvállalatok 24%), ami elmarad az EU-átlagtól. Csak néhány iparág lóg ki pozitívan; összességében a marketingújdonságok adaptációja lassú.

• Piackutatás mellőzése – A cégek többsége nem végez rendszeres piac- vagy fogyasztói kutatást. Költségesnek tartják, vagy nincs rá kapacitás, így kevés insight áll rendelkezésre a döntésekhez. A fiatalabb fogyasztók igényeinek felmérését sokan kihagyják, emiatt a kampányok gyakran célcsoportmellé mennek.

• Adatminőség és hozzáférés problémák – A publikus piaci adatok szűkösek, a hazai reklám- és médiafogyasztási adatok egy része fizetős vagy nem elég részletes. A kisvállalkozások nem férnek hozzá vagy nem tudják értelmezni az adatokat, ezért inkább megérzésre hagyatkoznak.

• Adatvédelmi megfelelés kihívása – A GDPR és egyéb adatvédelmi előírások miatt sok cég óvatos az adatgyűjtéssel. Ugyanakkor a cookie-k kivezetése és a böngésző-beállítások miatti mérési nehézségek komoly fejtörést okoznak, alternatív megoldások (pl. first-party data stratégiák) hiányában a marketing hatékonysága csökkenhet.

8. Fogyasztói bizalom és attitűdök

• Reklámok hitelességének megítélése – A magyar fogyasztók válogatósak: a leginkább hitelesnek az ismerősök ajánlását tartják (81%), a tévéreklámokat regionálisan kiemelkedő arányban (68%) fogadják el, de a tolakodó online hirdetéseket sokan elutasítják. A reklámokba vetett bizalom formátumfüggő és törékeny.

• Reklámkerülés jelensége – Az emberek negyede aktívan kerüli a reklámokat, további jelentős részük pedig csak háttérzajként tekint rájuk. Az adblock használat elterjedt, a streaming szolgáltatók térnyerése pedig tovább nehezíti a hagyományos reklámok elérését.

• Információs túlterhelés és zaj – A fogyasztók napi szinten hirdetések ezivel találkoznak, ami tompítja a figyelmet. A Nielsen kutatása szerint az online kampányok egyharmada semmilyen hatást nem vált ki, “nem kelti fel a figyelmet és nem ösztönöz vásárlásra” a reklámzajban. A figyelem megszerzése egyre költségesebb.

• Generációs különbségek – Az új generációk (Z és Alfa) teljesen más médiafogyasztási szokásokkal bírnak: kevesebb tévét néznek, inkább TikTok/YouTube, illetve immunisabbak a direkt reklámra. A célcsoportok passzivitása vagy érdektelensége komoly kihívás a márkaépítésben – nehéz aktivizálni a fiatalokat a hagyományos eszközökkel

• Etikai problémák és átverések – A fogyasztói bizalmat csökkentik a marketinggel kapcsolatos botrányok (pl. álhírek terjesztése, megtévesztő reklámok, adatvédelmi incidensek). Ha a közönség azt érzi, manipulálják vagy visszaélnek az adataival, az az egész szakma reputációját rontja.

9. Stratégiai szemlélet és hosszú táv

• Rövid távú szemlélet dominanciája – Sok vállalat a negyedéves számokra és azonnali értékesítésre fókuszál, a hosszú távú márkaépítés rovására. A marketingbüdzsét gyakran költségként kezelik, nem befektetésként, így az első nehézségnél megvágják, ami hosszú távon megbosszulja magát.

• Márkaépítés elhanyagolása – A “kattintásvadászat” és akcióorientáció miatt a brandépítés sokszor háttérbe szorul. Ennek következménye, hogy a fogyasztók márkahűsége alacsony, és árvezérelté válnak. A B2B szektorban különösen káros a türelem hiánya, pedig ott hónapokig tartó döntési folyamatok vannak.

• Szervezeti silók és integráció hiánya – Gyakran nincs integrált marketingstratégia: a sales, PR, digitális csapatok külön utakon járnak. Ennek eredménye az elszalasztott szinergia és az inkoherens üzenetek. Ahol nincs egységes irányítás (pl. CMO a felsővezetésben), ott a marketing hangja gyenge a vállalati döntéshozatalban.

• Döntéshozói támogatás hiánya – Vezetői szinten sokszor hiányzik a marketing szemlélet. A felsővezetők nem mindig értik a marketing értékteremtő szerepét, és nem vonják be a stratégiaalkotásba. Pedig kutatások rámutattak: a gazdasági döntéshozók mélyebb marketingismerete nélkülözhetetlen lenne ahhoz, hogy a marketing a gazdaság húzóereje lehessen.

• Türelem és kitartás deficitje – A “hosszú távú, kitartó és rendszerszintű” marketingmunka ritka, mert mindenki gyors sikert vár. A “gyors siker mítosza” erős: könnyebb elhinni a csodát, mint elfogadni, hogy a tartós eredményekhez idő kell. Ez a szemlélet gyakran a kontár megoldások térnyeréséhez vezet, és ördögi kört hoz létre.

10. Marketing mint szakma megítélése

• Félreértett marketing fogalom – Sokak fejében a “marketing” kimerül a reklám készítésében. Gyakori nézet, hogy “a marketinges az, aki megcsinálja a Google-t vagy a Facebook posztokat”. Ez súlyos fogalmi zavar, ami miatt a marketingeseket gyakran egyszerű hirdetéskezelőnek tekintik, holott a szakma ennél sokkal összetettebb.

• Ügyféloldali irreális elvárások – A megrendelői oldal is felelős a helyzetért: nem ritka, hogy nulla brief, irreális határidő (“két hét múlva kampány, ma kezdjük”) vagy minimális büdzsé mellett várnak csodát. Sok ügyfél nem partnerként, hanem “varázslóként” tekint a marketingesre, és ha nincs instant eredmény, a marketinget hibáztatja.

• “Kétfrontos” bizalomválság – A magyar marketing egy kettős csapdahelyzetben vergődik: egyik oldalon a kontár szakemberek, másikon az irreális álomvilágban élő ügyfelek fogják közre. Ez oda vezet, hogy a marketing szót magát is negatív felhangok övezik, a szakma hitelessége sérül.

• Etikai normák és felelősség – A szakmán belül nincs egységes etikai kódex, a szereplők reputációja nagyon vegyes. Néhány botrány (pl. megtévesztő kampányok, influenszerek rejtett reklámjai) képes a teljes szakmára árnyékot vetni. A hitelesség visszaállítása közös felelősség, amit a szakmai szervezetek (MMSZ stb.) is felismertek.

• Szakmai közösség és tudásmegosztás – Pozitívum, hogy egyre több konferencia, meetup, fórum létezik, de a tudásmegosztásban van hova fejlődni. A marketingeseknek is folyamatosan edukálniuk kell a partnereiket (ügyfeleket, cégvezetőket) arról, mit várhatnak reálisan a marketingtől, különben a tévhitek fennmaradnak.

Felhasznált források

1. Akadémiai és kutatási források

Marketing & Menedzsment – Akadémiai cikk (2019)

Eurostat – Community Innovation Survey 2018–2020 összefoglaló

Eurostat – CIS 2020 (módszertan)

Eurostat News – Innovation-active businesses 2020–2022 (2024)

Eurostat – CIS korábbi összefoglaló (2019)

Scientific journal – Intelligent attribution modeling (2024)

2002-es KKV marketing felmérés (MarketCom, Napi Gazdaság – offline forrás, összefoglaló a cikkben)

2008-as országos marketingtervezés-kutatás (hazai szakirodalom – offline, összefoglaló a cikkben)

2013 NRC–PS:PRovocative felmérés (a PR- és marketingesek hitelességéről – szakmai sajtóban közölt adat)

2017 ContentPlus tartalommarketing-érettség kutatás (ügynökségi riport, hazai piackutatás)

2. Hazai iparági szervezetek és riportok

MRSZ – 2024. évi Média- és Kommunikációs torta (PDF)

MRSZ – 2020 Média- és Kommunikációs torták (PDF)

MRSZ – Média- és Kommunikációs torta főoldal (2019–2022)

MPRSZ – Reklámtorta 2021 összefoglaló (2022)

MPRSZ – 2020-as visszaesés várakozások (2020)

ÖRT – Magyar Reklámetikai Kódex (honlap)

ÖRT – Magyar Reklámetikai Kódex (2015 PDF)

MRSZ–ÖRT – Modernizált Reklámetikai Kódex sajtóközlemény (2023, PDF)

MRSZ–ÖRT – Kódex hatálybalépés közlemény (2023, PDF)

MAKSZ – Etikai Kódex (PDF)

MAKSZ – Ajánlások, tenderútmutatók

DIMSZ – ePrivacy/Adatvédelem (blog cikkek)

DIMSZ – Adatvezérelt marketing piac számai 2022

2020-as Marketingindikátor tanulmány (MMSZ–Századvég) – A marketing- és kreatívipar a gazdaság hajtómotorjai (szakmai riport, letölthető az MMSZ honlapjáról)

2022-es ügyfélélmény-érettség riport (MMSZ–CXPA, NRC) – CX&Research kutatás

3. Nemzetközi iparági szervezetek és riportok

IAB Hungary – Adex 2019 (PDF)

IAB Hungary – Adex 2020 (PDF)

IAB Hungary – Főoldal

IAB Europe – IAB Hungary profil

DESI – Hungary (EU, országoldal)

DESI – Módszertan/áttekintés

Reuters Institute – Digital News Report 2024 (HU country page)

Reuters Institute – Digital News Report 2025 (HU country page)

Reuters Institute – Digital News Report 2024 (teljes jelentés, PDF)

Reuters Institute – Digital News Report 2024 (főoldal)

4. Hazai média- és szakmai cikkek

NMHH – „Jön a reklám! Ön elkapcsol?” (2023)

NMHH – Televíziós reklámozás az új évezredben (2023)

NMHH – November a legerősebb hónap a reklámpiacon (2025)

Kreatív – 17 év tévés reklámvizsgálat az NMHH-tól (2023/2024)

Kreatív – MRSZ Médiatorta 2024 összefoglaló (2025)

Márkamonitor – Médiatorta 2024 cikk (2025)

Freedom House – Freedom on the Net (Hungary, 2021)

Mérték Média – Állami hirdetések (dashboard)

Mérték Média – Állami hirdetések 2006–2017 (elemzés)

Mérték – Állami hirdetések (cikkgyűjtő oldal)

AP News – Tüntetés a közmédia „propagandagyár” jellege ellen (2024)

Nielsen – 2021 Trust in Advertising (összefoglaló)

Nielsen – Global Trust in Advertising (2015, PDF)

Trade.gov – Hungary digital economy áttekintés (2024)

NMHH – Médiaszabadság-jelentések értékelése (PDF, 2023)

Marketing.hu – MMSZ hírek/képzési rendszer (2024)

Masters Institute – MMSZ edukációs platform

Effie Awards Hungary – Esettanulmányok (áttekintő)

Effie Worldwide – Case Library

Kreatív – „Még mindig nem elég fontos a marketing” (archív)

GVH – Influenszer jó tanácsok (2025)

GVH – Influenszereknek szóló, frissített útmutató (EN, 2022)

GVH – Versenytanácsi határozat (influenser/árkommunikáció, 2024)

Versenytükör – Influenszer marketing jogi kérdései (2022, PDF)

Digiméter – 2021 jelentés (PDF)

Digiméter – 2022 jelentés (PDF)

eNET – Digiméter (összefoglaló cikk, 2021)

Pénzcentrum – KKV digitális jelenlét trend (2024)

SME weboldalak – hazai kutatás (ResearchGate cikkösszefoglaló)

REAL–MTA: Hazai KKV-k weboldalelemzése (PDF)

5. Technológiai források (attribúció, mérés)

Google Ads – A last click kivezetése, DDA alapértelmezés (blog, 2021)

Google Ads – Attribution modellek változásai (Help/Announcements)

Search Engine Land – DDA mint új default (2022 elemzés)

Matomo – Multi-touch attribution előnyök/hátrányok (2023)

Analytic Partners – MTA korlátai (2025)

BlueAlpha – MTA buktatók (2025)

6. Blogok és szakmai véleményforrások

Kígyó Biciklizik – Marketingblog